Farmacia italiana online: acquisto cialis in Italia e Roma senza ricetta.

Elidel 10 mg.g krém_spc_2012.04.30

A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE

Elidel 10 mg/g krém

2.
MINİSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Egy gramm krém 10 mg pimekrolimusz hatóanyagot tartalmaz.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3.
GYÓGYSZERFORMA

Fehéres, homogén krém.
4.
KLINIKAI JELLEMZİK
Terápiás javallatok
A 2 éves vagy ennél idısebb, enyhe vagy középsúlyos atópiás dermatitisben szenvedı betegek kezelése, akiknél a lokális kortikoszteroidokkal történı kezelés nem javasolt vagy nem lehetséges. Ilyen eset lehet: intolerancia a helyi kortikoszteroidok iránt, helyi kortikoszteroidok hatástalansága, arcon és nyakon történı alkalmazás (ahol nem javasolt a kortikoszteroidokkal hosszú idın keresztül végzett idıszakos kezelés). Adagolás és alkalmazás
Az Elidel-kezelést olyan orvos indítsa el, aki járatos az atópiás dermatitis diagnosztizálásában és kezelésében. Az Elidel krém az atópiás ekzema rövid távú kezelésére alkalmazható, valamint intermittálva hosszú távon a fellángolásokhoz vezetı progresszió megelızésére. Az Elidel-kezelést az atópiás dermatitis tüneteinek elsı megjelenésekor kell elkezdeni. Az Elidel-t csak az atópiás dermatitis által érintett területekre szabad felvinni. Az Elidel-t a lehetı legrövidebb ideig kell alkalmazni, a betegség fellobbanása alatt. A betegnek, illetve a gondviselınek abba kell hagynia az Elidel alkalmazását, amikor a tünetek megszőnnek. A kezelés intermittáló, rövid távú legyen és ne folyamatos. Az Elidel-t naponta kétszer vékonyan kell felvinni az érintett bırterületre. Jelenleg az Elidel krémmel történı intermittáló kezelés idıtartamára vonatkozóan a klinikai vizsgálatok 12 hónapnyi adattal szolgálnak. Ha 6 hetes kezelés során nincs javulás vagy a betegség tünetei rosszabbodnak, az Elidel-kezelést fel kell függeszteni. Az atópiás dermatitis diagnózisát újra kell értékelni, és fontolóra kell venni a további választható terápiás lehetıségeket. Felnıttek: Az Elidel-t naponta két alkalommal szükséges az érintett bırre vékonyan felkenni, majd gyengéden, teljesen bedörzsölni. Minden érintett bırterületet kezelni kell az Elidel-lel feltisztulásig, majd abba kell hagyni a kezelést. Az Elidel valamennyi bırterületre alkalmazható, beleértve a fejet, arcot, nyakat és a hajlatokat, kivéve a nyálkahártyákat. Az Elidel okklúziós kötés alatt nem alkalmazható (lásd 4.4 pont). Az atópiás dermatitis (ekzema) hosszú tartamú kezelése során az Elidel-t az atópiás dermatitis
tüneteinek elsı jelére alkalmazni kell, hogy a betegség fellobbanását megelızzék. Az Elidel-t naponta
kétszer kell alkalmazni. Emolliensek használhatók az Elidel alkalmazása után közvetlenül.
Gyermekkorú betegek
Alkalmazása 2 éves kor alatt nem ajánlott, amíg erre vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendı
adat.
Gyermekek (2-11 éves), serdülık (12-17 éves) részére az adagolás és alkalmazás ugyanolyan, mint a
felnıtteké.
Idıskorú betegek
Az atópiás dermatitis (ekzema) 65 éves kor felett csak ritkán észlelhetı. Az Elidel krémmel történı
klinikai vizsgálatokban nem volt elégséges számú beteg ebbıl a korcsoportból annak
megállapításához, hogy másképpen reagálnak-e, mint a fiatalabb betegek.
4.3
Ellenjavallatok

Túlérzékenység pimekrolimusszal, más makrolaktámmal vagy a krém bármely segédanyagával
szemben (a segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban).
4.4
Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Az Elidel krém nem alkalmazható a veleszületett vagy szerzett immundeficienciában szenvedı, illetve immunszuppresszív kezelésben részesülı betegek esetében. A bır helyi immunválaszára és a rosszindulatú bırelváltozások elıfordulási gyakoriságára kifejtett hosszú távú hatása nem ismert. Az Elidel krém malignus vagy premalignus bırelváltozások kezelésére nem alkalmazható. Az Elidel nem alkalmazható acut cutan vírusfertızött területen (herpes simplex, bárányhimlı). Felülfertızött atópiás dermatitisben az Elidel hatásosságát és biztonságosságát nem vizsgálták. Az Elidel-kezelés megkezdése elıtt az érintett terület infekcióját meg kell szüntetni. Bár az atópiás dermatitises betegekben gyakoribbak a felületes bırfertızések, mint pl. az ekzema herpeticum (Kaposi féle varicelliform eruptio), az Elidel-kezelés is fokozhatja a bır herpes simplex infekciójának vagy az ekzema herpeticumnak (hólyagos, erosiv laesiók gyors terjedésének) kockázatát. Herpes simplex bırfertızés esetén az Elidel-kezelést a fertızés helyén abba kell hagyni, amíg a vírusfertızés nem szőnik meg. Súlyos atópiás dermatitisben szenvedı betegekben nagyobb kockázata lehet a bakteriális infekciónak (impetigo) az Elidel-kezelés alatt. Az Elidel az alkalmazás helyén enyhe átmeneti reakciót válthat ki: melegséget vagy égı érzést. Ha az alkalmazás helyén kialakuló reakció súlyos, mérlegelni kell a terápiás elıny/kockázat arányt. Kerülni kell, hogy a készítmény szembe, nyálkahártyákra jusson. Amennyiben a krém véletlenül az említett területekre kerül, azt le kell törölni és/vagy bı vízzel lemosni. Az orvosnak figyelmeztetnie kell a betegeket a napfény elleni védelemre, így a napon töltött idı minimalizálására, fényvédık alkalmazására és a megfelelı fedıruházat viselésére (lásd 4.5 pont). Az Elidel cetil-alkoholt és sztearil-alkoholt tartalmaz, melyek helyi bırreakciót válthatnak ki. Az Elidel propilénglikolt is tartalmaz, mely bırirritációt okozhat. Az Elidel krém hatóanyaga a pimekrolimusz, amely egy kalcineurin-gátló vegyület. Szervátültetetésen átesett betegekben a kalcineurin-gátlók szisztémás alkalmazását követı hosszú távú szisztémás fokozott immunszuppresszió a limfómák és rosszindulatú bırelváltozások kialakulásának megnövekedett kockázatával járt. Rosszindulatú elváltozásokról - beleértve a cutan és egyéb típusú limfómákat, a bır daganatos
megbetegedéseit - számoltak be a pimekrolimusz tartalmú krémet alkalmazó betegek körében (lásd
4.8 pont). Mindamellett az Elidel krémmel kezelt atópiás dermatitisben szenvedı betegek szisztémás
pimekrolimusz szintje nem volt szignifikáns.
Klinikai vizsgálatokban 1544 betegbıl 14-nél (0,9%) számoltak be lymphadenopathiáról az Elidel
10 mg/g krém alkalmazása során. A lymphadenopathia ezen eseteit általában fertızéssel hozták
összefüggésbe, melyek a megfelelı antibiotikus kezelésre megszőntek. Ezen 14 eset többsége
rendezıdött, akár tisztázott etiológiájú volt, akár korábban ismert. Amennyiben Elidel 10 mg/g krém
alkalmazása idején egy betegnél lymphadenopathia alakul ki, azt ki kell vizsgálni a kóreredet
tisztázása érdekében. A nem tisztázott etiológiájú esetekben, illetve akut mononucleosis infectiosa
fennállása esetén az Elidel krém alkalmazását fel kell függeszteni. Lymphadenopathia jelentkezése
esetén a beteg állapotát figyelemmel kell kísérni a lymphadenopathia rendezıdéséig.
A szisztémás expozíció kockázata szempontjából fokozottan veszélyeztetett populációk

Netherton-szindrómában az Elidel krémet nem vizsgálták. A pimekrolimusz fokozott szisztémás
felszívódásának lehetısége miatt ilyen betegekben az Elidel alkalmazása nem ajánlott.
Erythrodermiás betegekben az Elidel biztonságosságát nem vizsgálták, ezért ilyen betegekben
alkalmazása nem ajánlott.
Az Elidel fedıkötéssel való alkalmazását nem tanulmányozták, ilyen kezelés nem ajánlott.
Súlyosan gyulladt és/vagy károsodott bırő betegek esetében a szisztémás koncentrációk magasabbak
lehetnek.
4.5
Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Az Elidel és más gyógyszerek közti kölcsönhatásokat szisztematikusan nem vizsgálták. A
pimekrolimuszt kizárólag a CYP 450 3A4 metabolizálja. Az abszorbció minimális mértékébıl
adódóan valószínőtlen, hogy az Elidel és a szisztémásan adott gyógyszerek között interakció
fordulhatna elı (lásd 5.2 pont).
Jelen adatok szerint az Elidel együtt adható antihisztaminokkal, antibiotikumokkal és
(orális/nazális/inhalációs) kortikoszteroidokkal.
Minimális felszívódása miatt a vakcinációk hatását szisztémásan vélhetıen nem befolyásolja, ezt az
interakciót azonban nem vizsgálták. Kiterjedt betegség esetén a vakcinációt a kezelésmentes
idıszakban javasolt alkalmazni.
Nem vizsgálták egyéb atópiás dermatitisben alkalmazott kezeléssel, pl. UVB, UVA, PUVA, azatioprin
és ciklosporin A kezeléssel együtt.
Az Elidel állatokban nem mutatott fotokarcinogén hatást (lásd 5.3 pont). Ennek ellenére, minthogy
emberi hatását nem ismerjük, Elidel-kezelés alatt a fokozott ultraibolya sugárzást (UVA, UVB, PUVA
kezelést), szoláriumot kerülni kell.
Ritkán hıhullámokat, kiütést, égı érzést, viszketést vagy izzadást figyeltek meg pimekrolimusz krém
alkalmazása mellett történı alkohol fogyasztást követıen (lásd 4.8 pont).
4.6
Terhesség és szoptatás
Terhesség Nincs megfelelı adat az Elidel terhességben való alkalmazásáról. Állatkísérletek - bırön alkalmazva - sem direkt, sem indirekt káros hatásokat nem mutattak a terhességre, az embrió/foetus fejlıdésére. Per os alkalmazás állatkísérletekben reprodukciós toxicitást mutatott (lásd 5.3 pont). Az Elidel helyi alkalmazása során a pimekrolimusz felszívódása minimális (lásd 5.2 pont), ezért a potenciális kockázat emberekben kicsi. Mindazonáltal terhesség alatt az Elidel nem alkalmazható. Szoptatás
Az Elidel krém helyi alkalmazását követı, a tejbe történı kiválasztódást vizsgáló állatkísérleteket nem
végeztek és a szoptatás ideje alatti alkalmazásra vonatkozó humán adatok sincsenek. Nem ismert,
vajon a pimekrolimusz kiválasztódik-e az anyatejjel helyi alkalmazás során.
Mivel az Elidel helyi alkalmazása során a pimekrolimusz felszívódása minimális (lásd 5.2 pont), ezért
a potenciális kockázat emberekben kicsi. Az Elidel-t elıvigyázatosan kell alkalmazni szoptatás esetén.
Szoptatás idıszakában alkalmazható az Elidel krém, de a mell tájékát szigorúan kikerülve, így
elkerülhetı a készítmény csecsemı általi véletlenszerő lenyelése.
4.7
A készítmény hatásai a gépjármővezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az Elidel nem befolyásolja hátrányosan a gépjármővezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges
képességeket.

4.8

Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A leggyakrabban jelentett nemkívánatos hatás az alkalmazás helyén jelentkezı reakció volt, mely az
Elidel-lel kezeltek 19%-ában jelentkezett, szemben a kontrollcsoport 16%-ával. Ezek a reakciók
általában a kezelés legelején jelentkeztek, enyhék vagy közepesen súlyosak voltak és rövid ideig
tartottak.
Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenı súlyosság szerint kerülnek
megadásra, a leggyakoribbal kezdve, megegyezés szerint: nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100,
<1/10); nem gyakori (≥1/1000, <1/100); ritka (≥1/10 000, <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000, nem
ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Fertızı betegségek és parazitafertızések
Nem gyakori
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon ritka
anafilaxiás reakció, beleértve annak súlyos formáit is Anyagcsere és táplálkozási betegságek és tünetek
Ritka
alkohol intolerancia (a legtöbb esetben: kipirulás, kiütés, égı érzés, viszketés vagy duzzanat röviddel alkoholfogyasztást követıen) A bır és a bıralatti szövet betegségei és tünetei
Gyakori
furunculus, impetigo, herpes simplex, herpes zoster, herpes simplex dermatitis (ekzema herpeticum), bır papilloma és az állapot rosszabbodása allergiás reakciók (pl. bırkiütés, csalánkiütés, angiooedema), a bır elszínezıdése (pl. hipopigmentáció, hiperpigmentáció) Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépı reakciók
Nagyon gyakori
alkalmazás helyén jelentkezı reakció (irritatio, viszketés, erythema) alkalmazás helyén jelentkezı reakciók (pl. bırkiütés, fájdalom, paraesthesia, hámlás, bırszárazság, oedema) Forgalomba hozatal után: Rosszindulatú elváltozásokról - beleértve a cutan és egyéb típusú limfómákat és a bır daganatos megbetegedéseit - számoltak be a pimekrolimusz tartalmú krémet alkalmazó betegek körében (lásd 4.4 pont). Forgalomba hozatalt követı és klinikai vizsgálatokban történı alkalmazás során lymphadenopathiás eseteket jelentettek, bár az Elidel-kezeléssel ok-okozati összefüggést nem állapítottak meg (lásd 4.4 pont). Túladagolás

Túladagolásról nem számoltak be az Elidel krémmel kapcsolatban.

5.

FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: egyéb bırgyógyászati készítmények, ATC kód: D11AH02 Nem-klinikai farmakológia A pimekrolimusz lipofil, gyulladásgátló ascomycin makrolaktám származék, mely sejtszelektíven gátolja a proinflammációs citokinek termelését és felszabadulását. A pimekrolimusz nagy affinitással kötıdik a makrofilin-12-höz és gátolja a kalcium-dependens foszfatázt, a kalcineurint. Ennek következtében gátolja a T sejtek- gyulladásos citokinjeinek szintézisét. Állatmodellekben a pimekrolimusz erıs gyulladásgátló hatást mutat helyi vagy szisztémás alkalmazáskor. Az allergiás contact dermatitises (ACD) sertés modellben a lokális pimekrolimusz ugyanolyan hatásos, mint a legerısebb kortikoszteroidok. A kortikoszteroidoktól eltérıen a pimekrolimusz nem okoz a sertésekben bıratrophiát, rágcsálókban nincs hatással a Langerhans-sejtekre. A pimekrolimusz nem gyengíti a primer immunválaszt, és nincs hatással allergiás kontakt dermatitises rágcsálókban a nyirokcsomókra. A helyileg alkalmazott pimekrolimusz a kortikoszteroidokhoz hasonlóan penetrál a bırbe, de azoknál sokkal kevésbé hatol át rajta, ami csak kismértékő szisztémás felszívódást jelent. Összegezve, a pimekrolimusz a kortikoszteroidoktól eltérı bırszelektív farmakológiai tulajdonságokat mutat. Klinikai adatok Az Elidel hatásossági és biztonságossági profilját eddig több mint 2000 betegben vizsgálták, beleértve 3 hónapos vagy idısebb csecsemıket, gyermekeket, serdülıket és felnıtteket fázis II és III vizsgálatokban. Ezek közül több mint 1500-at kezeltek Elidel-lel, és több mint 500-at kontrollként, hatóanyagot nem tartalmazó krémmel és/vagy helyi kortikoszteroidokkal. Rövid tartamú (akut) kezelés Gyermekek és serdülık: Két 6 hetes, hatóanyagot nem tartalmazó krémmel kontrollált vizsgálatot végeztek, összesen 403, 2-17 év közötti gyermekek körében. A betegek naponta kétszeri Elidel kezelést kaptak. A két vizsgálat adatait összevonták. Csecsemık: Hasonló, 6 hetes vizsgálat történt 186, 3-23 hónapos betegen. E három 6 hetes vizsgálat eredményei a kezelés végén az alábbiak voltak: Gyermekek és serdülık
Csecsemık
Végpont Kritériumok
Elidel Hatóanyagot p érték Elidel Hatóanyagot p érték
(N=267) tartalmazó
(N=123) tartalmazó
Tiszta vagy csaknem 34,8% 18,4%
<0,001 54,5%
<0,001
Javulás2
59,9% 33%
történt
történt

Pruritus Nincs vagy enyhe
56,6% 33,6%
<0,001 72,4%
<0,001
Összes (átlagos %-os -43,6
<0,001 -61,8
<0,001
változás)3
Fej/nyak (átlagos %- -61,1
<0,001 -74,0
<0,001
os változás3

* A vizsgáló globális értékelése
º Ekzema Area Súlyossági Index (EASI): a klinikai tünetek (erythema, infiltratio, excoriatio,
lichenificatio) és involvált testfelület átlagos %-os változása

1 a p érték a centrum által stratifikált CMH teszt alapján
2 javulás = a kiindulásinál alacsonyabb IGA

3 a p érték a 43. napon értékelt EASI ANCOVA értékelése alapján (faktorok: centrumok és
kezelések, kovariáns: EASI az 1. napon)

A gyermekek és serdülık 44%-ában, a csecsemık 70%-ában a viszketés szignifikánsan javult a kezelés elsı hetében. Felnıttek: a középsúlyos-súlyos atópiás dermatitis rövid-távú (3 hetes) kezelésében az Elidel kevésbé volt hatásos, mint az 0,1%-os betametazon-17-valerát. Hosszú tartamú kezelés Két kettıs-vak, atópiás dermatitises betegek körében végzett hosszú távú vizsgálatban 713 gyermeket és serdülıt (2-17 éves) és 251 csecsemıt (3-23 hónapos) kezeltek Elidel-lel, melyet báziskezelésként értékeltek ki. Az Elidel csoport a viszketés és bırpír elsı jelére Elidel-t kapott, hogy az atópiás dermatitis progresszióját megelızzék. Lokális, közepes hatású kortikoszteroidot abban az esetben kaptak, ha a súlyos fokú betegség fellobbanását Elidel-lel nem sikerült kontrollálni. A kortikoszteroid-kezelés elkezdésekor az Elidel alkalmazását felfüggesztették. A vizsgálat vak jellegét a kontrollcsoportban alkalmazott hatóanyagot nem tartalmazó krém biztosította. Mindkét vizsgálat a fellobbanások incidenciájának csökkenését mutatta (p<0.001) az Elidel csoport javára; az Elidel-terápia jobb hatásosságot mutatott valamennyi másodlagos kiértékelés (Ekzema Area Súlyossági Index, IGA, a beteg megítélése) alapján is; a viszketést az Elidel-kezelés egy héten belül csökkentette. Az Elidel-kezelés mellett szignifikánsan több beteg fejezte be a 6 hónapos vizsgálatot (gyermekek: 61% Elidel vs 34% kontroll, csecsemık: 70% Elidel vs 33% kontroll), illetve a 12 hónapos vizsgálatot (gyermekek: 51% Elidel vs 28% kontroll, csecsemık: 57% vs 28% kontroll) fellobbanás nélkül. Az Elidel csökkenti a helyi kortikoszteroidok alkalmazásának mennyiségét: Az Elidel-kezelés mellett szignifikánsan több beteg nem használt helyi kortikoszteroidokat a 12 hónapos vizsgálat ideje alatt (gyermekek: 57% Elidel vs 32% kontroll, csecsemık: 64% Elidel vs 35% kontroll). Az Elidel hatékonysága a kezelés végéig megmaradt. Hasonló elrendezéső, randomizált, kettıs-vak, párhuzamos csoportos, vivıanyag-kontrollált klinikai vizsgálatot végeztek 192 középsúlyos-súlyos atópiás dermatitises felnıttnél 6 hónapon át. A 24 hetes kezelési periódusban az Elidel csoportban 14,2 ± 24,2% napon át, a kontroll csoportban 37,2 ± 34,6% napon át alkalmaztak lokális kortikoszteroidot (p<0,001). Az Elidel csoportban a betegek 50%-a, a kontroll csoportba válogatott betegeknek pedig 24%-a nem tapasztalt fellobbanást. Egy 1 évig tartó, kettıs-vak vizsgálatban középsúlyos-súlyos atópiás dermatitisben szenvedı felnıttekben a 0,1%-os triamcinolon-acetonid (törzsre, végtagokra) plusz 1%-os hidrokortizon-acetát (arcra, nyakra, hajlatokra) krém hatását hasonlították össze Elidel-lel. Mindegyiket megszorítás nélkül alkalmazták. A kontrollcsoportban a betegek fele alkalmazott helyi kortikoszteroidot a vizsgálat napjainak több, mint 95%-ában. Ebben a hosszú távú (52 hetes) vizsgálatban a középsúlyos-súlyos atópiás dermatitisben szenvedı felnıttek kezelésében az Elidel kevésbé volt hatásos, mint a 0,1%-os triamcinolon-acetonid (törzsre, végtagokra) plusz 1%-os hidrokortizon-acetát (arcra, nyakra, hajlatokra) kezelés. A hosszú-távú kezelések 1 évig tartottak. Pediatriai klinikai vizsgálati adatok 24 hónapra vonatkozóan vannak.
Napi kétszerinél gyakoribb kezelést nem végeztek.
Speciális vizsgálatok
A tolerálhatósági vizsgálatokban az Elidel sem irritáló, kontakt szenzibilizáló, fototoxikus és
fotoszenzibilizáló, sem kumulatív irritációs hatást nem mutatott.
Az Elidel emberben atrophiát okozó hatását vizsgálták –16 egészséges önkéntesen, 4 héten keresztül-
közepes, ill. erıs hatású lokális kortikoszteroidokkal (betametazon-17-valerát 0,1% krém,
triamcinolon-acetonid 0,1% krém), valamint hatóanyagot nem tartalmazó krémmel összehasonlítva.
Mindkét lokális kortikoszteroid szignifikánsan csökkentette a bır vastagságát (amit echographiával
igazoltak) összehasonlítva az Elidel-lel és hatóanyagot nem tartalmazó krémmel, melyek a bır
vastagságát nem csökkentették.
5.2
Farmakokinetikai tulajdonságok
Állatkísérletes adatok A pimekrolimusz biológiai hasznosulása törpe sertésekben semi-occlusio mellett egyszeri 22 órás alkalmazás után 0,03% volt. A gyógyszer mennyisége a bırben az alkalmazás helyén (csaknem kizárólag a változatlan pimekrolimusz) 10 napon át gyakorlatilag konstans maradt. Humán adatok Felszívódás felnıttekben A pimekrolimusz szisztémás expozícióját 12 felnıtt atópiás dermatitises beteg naponta kétszer 3 héten át adott Elidel-kezelése során vizsgálták. Az érintett testfelszínük (BSA) 15-59% között volt. A pimekrolimusz vérkoncentrációja 77,5%-ban 0,5 ng/ml alatt maradt, és a minták 99,8%-a 1 ng/ml alatt volt. A legmagasabb mért pimekrolimusz vérkoncentráció egy betegben 1,4 ng/ml volt. Negyven felnıtt beteg esetében, akiknek kiindulási testfelszín-érintettsége 14-62% volt, egy éves kezelés után Elidel-lel; a pimekrolimusz vérkoncentráció 98%-ban 0,5 ng/ml alatt maradt. A maximális vérkoncentráció 0,8 ng/ml volt, ezt két betegben mérték a kezelés 6. hetében. A 12 hónapos kezelés során a vérkoncentráció nem nıtt egyetlen betegben sem. Nyolc felnıtt atópiás dermatitises betegben, akikben mérhetı volt az AUC-szint, az AUC(0-12 óra) értékek 2,5–11,4 ng h/ml között változtak. Felszívódás gyermekekben A pimekrolimusz szisztémás expozícióját 58 gyermek betegben (3 hónap-14 éves) vizsgálták, a kiindulási testfelszín érintettségük 10-92% volt. A gyermekeket 3 héten át, naponta kétszer kezelték Elidel-lel, és közülük ötöt - igény szerint - 1 éven keresztül. Ezekben a betegekben a pimekrolimusz vérkoncentráció következetesen alacsony volt, függetlenül a betegség kiterjedésétıl és a kezelés tartamától. A vérkoncentráció tartomány a felnıttekben mért értékekhez hasonló volt, mintegy 60%-ban 0,5 ng/ml alatt, és a minták 97%-ában 2 ng/ml alatt maradt. A legmagasabb vérkoncentrációt két gyermekben (egy 8 hónaposban és egy 14 évesben) mérték, ez 2,0 ng/ml volt. Csecsemıkben (3-23 hónapos) egy esetben a legmagasabb vérkoncentráció 2,6 ng/ml volt. Az egy évig tartó kezelésben részesülı 5 betegben az értékek konzekvensen alacsonyak voltak, a legmagasabb érték 1,94 ng/ml volt (1 betegben). A betegekben a vérkoncentráció nem növekedett a 12 hónapos kezelés folyamán. Nyolc gyermekben (2-14 éves) az AUC(0-12 óra) értékek 5,4 – 18,8 ng h/ml között változtak. A <40% testfelszín érintettségő és a ≥ 40% testfelszín érintettségő betegek kiindulási AUC értékei hasonlóak voltak. A klinikai farmakológiai vizsgálatokban a maximális testfelszín érintettség 92% volt, a fázis III vizsgálatokban pedig 100%.
Megoszlás
Bırszelektivitása folytán a helyi alkalmazás után a pimekrolimusz vérszintjei nagyon alacsonyak. A
pimekrolimusz metabolizmusa ezért lokális alkalmazás során nem vizsgálható.
In vitro plazma protein kötıdés vizsgálatok azt mutatták, hogy a plazmában a pimekrolimusz 99,6%-
ban a proteinekhez kötıdik. A pimekrolimusz legnagyobb része a plazmában különbözı
lipoproteinekhez kötıdik.

Metabolizmus
Egészséges egyéneknek radioaktív anyaggal jelzett pimekrolimusz egyszeri per os adása után a
változatlan pimekrolimusz volt a fı aktív komponens a vérben; számos mérsékelt polaritású metabolit
is jelen volt, melyek fıleg O-demetiláció és oxidáció termékei voltak.
In vitro nem lehetett kimutatni a pimekrolimusz metabolizmusát humán bırben.
Excretio
Az aktív hatóanyaghoz kötött radioaktív anyag fıként a széklettel (78,4%) ürült, és csak egy igen kis
rész (2,5%) jelent meg a vizeletben. A bevitt radioaktivitás 80,9%-át lehetett visszanyerni. Az
anyavegyületet nem lehetett kimutatni a vizeletben, és a székletben csak a radioaktivitás 1%-a volt a
változatlan pimekrolimusznak tulajdonítható.
5.3
A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos ismételt dózistoxicitási, reprodukciós toxicitási, valamint karcinogenitási vizsgálatok
per os alkalmazása során csak a maximális humán expozíció többszörösének megfelelı mennyiségek
esetén mutattak hatásokat, ezeknek pedig a klinikai alkalmazás szempontjából nincs jelentıségük. A
pimekrolimusznak nincs genotoxikus, antigén, fototoxikus, fotoallergizáló vagy fotokarcinogén
hatása. Dermális alkalmazás során nem volt hatása az embrió/foetus fejlıdésére patkányokban és
nyulakban, illetve a karcinogenitási tesztekben egerekben és patkányokban.
Hím és nıstény patkányokban a reprodukciós szervekre gyakorolt hatás és a nemi hormon funkció
változása volt látható, 10 vagy 40 mg/kg/nap per os alkalmazás esetén (=a maximális humán dermális
expozíció 20-60-szorosa) ismételt dózistoxicitási vizsgálat során, ezt a fertilitási vizsgálatok mutatták.
A nıstények fertilitásra gyakorolt „Nem Megfigyelt Mellékhatás Szintje” (NOAEL - no observed
adverse effect level) 10 mg/kg/nap volt (=a maximális humán expozíció 20-szorosa, bırön történı
alkalmazást követıen). A nyulakban végzett, per os embriotoxicitási vizsgálatban 20 mg/kg/nap adag
mellett (= a maximális humán expozíció 7-szerese, bırön történı alkalmazást követıen) a maternális
toxicitással összefüggıen magasabb reszorpciós ráta volt megfigyelhetı, de az élı foetusok száma
nem változott.
Majmokon végzett 39 hetes orális toxikológiai vizsgálatban valamennyi dózis mellett a limfómák
elıfordulási gyakoriságának dózisfüggı növekedését figyelték meg. Néhány állat esetében a
gyógyulás jeleit és/vagy a hatások legalább részleges reverzibilitását észlelték az adagolás
abbahagyása után. Mivel NOAEL nem származtatható, ezért a majomban észlelt nem karcinogén
koncentráció és a betegek expozíciója közötti biztonsági határ nem mérhetı fel. A 15 mg/kg/nap
LOAEL (Lowest Observed Adverse Effect Level - legkisebb megfigyelhetı mellékhatás szint) melletti
szisztémás expozíció az emberben (gyermekbeteg esetében) megfigyelt legnagyobb maximális
expozíció 31-szerese volt. Emberben a potenciális veszély nem zárható ki teljesen, mivel a
pimekrolimusz krém hosszú távú alkalmazása mellett a helyi immunszuppresszió kialakulásának
lehetısége nem ismert.
6.
GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZİK
Segédanyagok felsorolása

Nátrium-hidroxid, vízmentes citromsav, benzil-alkohol, nátrium-cetil-sztearil-szulfát, mono- és
digliceridek, sztearil-alkohol, cetil-alkohol, propilénglikol, oleil-alkohol, közepes szénláncú zsírsavak
trigliceridjei, tisztított víz.
Inkompatibilitások

Nem ismert.
6.3
Felhasználhatósági idıtartam

2 év.
Felbontás után: 12 hónap.
6.4
Különleges tárolási elıírások

Legfeljebb 25°C-on tárolandó. Nem fagyasztható.
6.5
Csomagolás típusa és kiszerelése

PP csavaros kupakkal és fenol-epoxi belsı védıréteggel ellátott alumínium tubus.
5 g, 15 g, 30 g, 60 g vagy 100 g tubusban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6
A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény
kezelésével kapcsolatos információk


Emolliensek az Elidel-lel együtt alkalmazhatóak (lásd 4.2 pont).

Megjegyzés:
✸ (egy kereszt)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
7.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Meda Pharma Hungary Kft.
1139 Budapest Váci út 91
8.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSİ KIADÁSÁNAK/
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA


2003. augusztus 26./2009. április 23.
10.
A SZÖVEG ELLENİRZÉSÉNEK DÁTUMA

Source: http://www.meda.hu/download/elidel10mg_spc.pdf

Herpes _or babys at risk of herpes_ virus infection

Management of neonates with (or at risk of) Herpes virus infection. (HSV+VZV) HSV Background HSV infection in the neonate is associated with high morbidity and mortality. Most commonly the infection is acquired at the time of delivery. The highest risk of infection is associated with maternal 1°inf ection due to heavier or more prolonged virus shedding particularly cervica

Microsoft word - info sheet_hapco germany.doc

HAPCO DEUTSCHLAND Info Sheet What is HAPCO Deutschland? HAPCO Deutschland is the German branch of HAPCO (Hygiene Absorbent Producers Committee), which represents the manufacturers of absorbent hygiene products and is a sub group of EDANA, the International Association serving the Nonwovens and Related Industries association. HAPCO Deutschland represents a majority of the production

Copyright © 2010-2014 Pdf Pills Composition