Farmacia italiana online: acquisto cialis in Italia e Roma senza ricetta.

Hirek.doc

Hírek innen-onnan:
Kódex helyett egyezség
Ha az elképzelések szerinti etikai kódex nem is, de egyfajta egyezség mégiscsak
megszületett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban tartott pénteki
maratonira nyúlt egyeztetésen.

Amint Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter beszámolt róla, a csaknem
három hónapja kezdett tárgyalássorozat során az élelmiszerkereskedőknek szállító termelők és
feldolgozók fontos egyezségre jutottak pénteken. Az Európai Unió gyakorlatában is páratlan
kódexen még munkálkodnak, s ezt, a legjobb esetben egy hónap múlva alá is írják. A
miniszter elmondta azt is, hogy a kódex nélkül is megállapodtak, hogy június végéig elérik a
beszállítók egyik fontos törekvését és a második félévtől a jelenlegi 70 százalékos részesedés
helyett, a boltok polcain a magyar eredetű élelmiszerek már 80 százalékot foglalnak el. Ahhoz
viszont további tárgyalásokra van szükség, hogy a beszállítók másik fontos követelése
ügyében, az másodlagos árképzésről valamilyen egyezség jöjjön létre a kereskedőkkel. Az
élelmiszertermelők és – feldolgozók ugyanis kifogásolják, hogy kereskedők gyakran az előre
kialkudott árat, többféle okkal visszatartják. A miniszter elmondása szerint a tárgyalófelek
abban is megegyeztek, hogy az etikai kódexben rögzíteni kell, hogy csak valódi szolgáltatást
lehet ellentételezni.
Forrás: NOL
Beszállítói szerződések
Cora, Auchan, Metro: módosuló beszállítói szerződések a GVH fellépése miatt. A Gazdasági
Versenyhivatal

kiskereskedelmi vállalkozás is arra kényszerült, hogy módosítsa a beszállítóival kötött
szerződéseit. A GVH még tavaly júliusban lépett fel a Provera Beszerzési Kft, valamint
annak tagjai (a Cora áruházakat működtető magyar Hipermarket Kft., a Csemege-Match
Kereskedelmi Zrt., Profi Magyarország Kereskedelmi Zrt.) ellen. Ugyancsak eljárás indult az
Auchan Magyarország Kft. valamint a Metro Kereskedelmi Kft. szerződéskötési
gyakorlatának áttekintésére. A hivatal mindhárom ügyben azt vizsgálta, hogy a vállalkozások
megsértették-e a kereskedelmi törvényt, azaz az általuk alkalmazott beszállítói szerződések
megkötése során visszaéltek-e piaci erejükkel. A vizsgálat megindulását követően mindegyik
érintett kötelezettséget vállalt arra, hogy a versenytörvénnyel és a kereskedelmi törvénnyel
összhangba hozza beszállítói szerződéseit.
A Provera vállalta, hogy a 2009. évre beszállítóival kötött szerződéseiben nem szerepelteti a
kizárólagos akciótartásra vonatkozó előírást és egyöntetű betűméretet használ. Az Auchan
arra tett ígéretet: meghatározza a kapcsolattartás módját, hogy beszállítói kérésre információt
kaphassanak termékeik fogyásáról. A Metro akként módosítja beszállítóival a szerződést,
hogy abból törli a kizárólagos akciótartásra, a javára fennálló időbeli és mennyiségi korlátozás
nélküli visszáruzási jogra továbbá a szállítóváltásból, illetve a szállító programváltásából
fakadó kedvezményveszteségek szállító általi megtérítésére vonatkozó pontokat. A
versenytörvény szerint, ha az eljárás alá vont vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy
magatartását összhangba hozza a törvény rendelkezéseivel, és a közérdek hatékony védelme e
módon biztosítható, a GVH végzéssel – az eljárás egyidejű megszüntetésével – kötelezővé
teheti a vállalás teljesítését, anélkül, hogy a végzésben a törvénysértés megvalósulását, vagy
annak hiányát megállapítaná.
Forrás: vg.hu
Agrárium: a tavalyi jó év után idén 10-15 százalékos csökkenés
A mezőgazdaságban a tavalyi kiemelkedő harminc százalékos növekedést követően az idén 10-15 százalékos csökkenésre számítanak a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet szakértői. A Kopint-Tárki és az Agrár-Európa Kft. Agrármonitor 2008-as elemzéseinek negyedik kötetében az agrárium tavalyi folyamatait elemezték. Szabó Márton, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet szakértője elmondta: a mezőgazdaság 2008-ban azért növekedhetett kiemelkedő mértékben, mert minden feltétel adott volt a jó termelési eredmények eléréséhez, a bázis 2007 pedig kifejezetten rossz év volt a fagy és az aszály miatt. Az idén a múlt évihez hasonló teljesítmény nem ismételhető meg az ágazatban, a jó évek után általában gyengébbek következnek – jegyezte meg a szakértő. A beruházások volumene az agráriumban 25,5 százalékkal haladta meg az előző évit, de még így is 22 százalékkal marad el a 2003-as rekordszinttől. Az agrárimport volumene a múlt év első 11 hónapjában 4,6 százalékkal emelkedett, miközben a kivitel 0,6 százalékkal csökkent. Az agrárágazat kivitelének értéke emelkedett, bár ezt a sajtótájékoztatón nem számszerűsítették. A magyar élelmiszeripar tavaly az első 11 hónapban 9,3 százalékkal esett vissza, így a csökkenés 2002 óta már elérte a 27 százalékot – állapították meg a kutatók. Az élelmiszeripar bruttó termelése 2008 első 11 hónapjában 7,4 százalékkal mérséklődött, az export 3 százalékkal esett vissza, míg az import 6,3 százalékkal emelkedett. A vállalkozások száma 1 százalékkal, míg a foglalkoztatottaké 2,9 százalékkal csökkent. Jelenleg a belföldön elfogyasztott élelmiszerek mintegy 70 százaléka származik hazai termelésből. A kutatók szerint az idén az élelmiszerpiac tovább szűkül Magyarországon mintegy 2-4 százalékkal, a fogyasztók elsősorban az olcsóbb termékeket keresik majd. Az elemzők ugyanakkor azt valószínűsítik, hogy az élelmiszerek áremelkedése az infláció alatt marad. Szabó Márton kitért rá, hogy a sertéságazatban az állatszám tavaly decemberben mintegy 3,4
millió volt, ami mintegy 400 ezerrel volt kevesebb az előző év hasonló időszakáénál. Ez több
mint 12 százalékos csökkenés. A termelői árak éppen az állatszám csökkenése, valamint az
emelkedő kereslet miatt növekedtek a 250 forintos kilogrammonkénti szintről 330 forintra. Ez
a növekedés a fogyasztói árakban is megmutatkozott, ugyanis a sertéscomb még 2008
januárjában 1000 forint alatt volt kilogrammonként, az év végére viszont elérte az 1150
forintos kilogrammonkénti árat. A tejpiacon a termelői árak a múlt év elején 95 forint körül
mozogtak literenként, míg novemberben 75 forintot tettek ki, és decemberben tovább
csökkentek. Ennek oka a kereslet-visszaesés volt, mivel az unió felemelte az országok
kvótáját. A termelői ár csökkenése megmutatkozott a fogyasztói árakban is, például a tej ára
220 forint volt literenként még tavaly januárban, decemberben pedig már csak 212 forintot
tett ki literenként.
Forrás: HVG.HU
Öt banknál érhető el az új forgóeszközhitel
Kedvezményes hitelkeretet biztosít a kormány mikro-, kis- és középvállalkozásoknak - ezúttal forgóeszköz-finanszírozásra. Az ügyfelek az MKB Bank, a K&H Bank, a Raiffeisen Bank, a Takarékbank és az UniCredit Bank fiókjaiban érdeklődhetnek a konstrukció iránt - jelentette be Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. A hitelek legkésőbb március elejétől országszerte több mint 600 helyen igényelhetők. Még a héten döntés születhet újabb három bank csatlakozásáról, és Bajnai Gordon úgy véli, két hét múlva már minden jelentős fiókhálózattal rendelkező pénzintézet bekerül a rendszerbe. A bankokkal szemben követelmény, hogy havonta legalább 500 millió forint értékben helyezzenek ki forgóeszközhitelt. A 140 milliárd forint keretösszegű konstrukcióban a cégek akár 200 millió forintot is felvehetnek egy év plusz egy nap lejárati idővel, kedvezményes - jelenleg 11 százalékos - kamattal. Korábbi hitelek kiváltására a most bejelentett lehetőség nem használható fel. A hitelhez az összeg nyolcvan százalékáig felvehető az állam többségi irányítása alatt álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása. Mint Bába Ágnes, a K&H Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, a kockázatelbírálás
mikéntje nem változik. - Ez a hitel nem támogatás. Nem ATM-automaták leszünk, ahová az
ügyfelek bedugják a kártyát, és azonnal pénzt kapnak. A garancia segítséget jelent, de nem
azért adja az állam, hogy mindenképpen fel is használjuk - mondta Erdei Tamás, az MKB
Bank elnök-vezérigazgatója. A 140 milliárd forint keretösszegből kilencvenmilliárdot a
Magyar Fejlesztési Bank (MFB), ötvenet pedig az uniós Jeremie-források kezelője, a Magyar
Vállalkozásfinanszírozási Zrt. közreműködésével biztosít a kormány. Bajnai a korábbi
intézkedésekkel kapcsolatban elmondta: a mikrohitelt eddig kilencszázan vették fel,
hitelgaranciáért néhány tucatnyian folyamodtak. Egyre többen érdeklődnek az ötvenmilliárd
forint keretösszegű beruházási hitel után, és segítheti a vállalkozásokat a Széchenyi-kártya
megduplázott kamattámogatása.
Forrás: NOL
FVM: már 100 milliárd forint támogatás a gazdáknál van
Eddig 425 milliárd forint fejlesztési támogatás odaítéléséről döntött az agrártárca az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 1 200 milliárd forintos keretéből – közölte el Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára. Az elbírált összegből 100-103 milliárd forintot már kiutaltak a gazdáknak. Idén mintegy 34 ezer gazda kezdheti meg beruházását, vagy vehet részt szaktanácsadási rendszerben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretén belül. Forgács Barnabás kiemelte, hogy vidékfejlesztési támogatásra összesen 6000 kérelem érkezett, amiből 5892 volt a mikrovállalkozásra, turizmusfejlesztésre, falumegújításra, valamint örökségvédelemre igényelt támogatás, összesen 120 milliárd forint értékben. A legnagyobb mértékben a mikrovállalkozásra, vagy turizmusfejlesztésre pályáztak, ezekre 3.500 kérelem érkezett, összesen 70 milliárd forint támogatási kérelem formájában. A szakállamtitkár közölte: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a pályázatok elbírálásnál döntését 96 LEADER akciócsoport segítségével hozza meg. Május végéig vagy június elejéig minden pályázatról határozatot hoz a minisztérium, így már a nyár elején megkaphatják pénzüket a nyertes gazdák. Állattenyésztési beruházások – finanszírozási gondok
Az állattenyésztés fejlesztése a magyar agrárpolitika egyik kiemelt prioritása. Az ÚMVP keretében meghirdetett pályázati felhívásokra élénken reagáltak az állattenyésztő gazdaságok. Mára viszont kiderült, hogy jelentős azok száma, akik nem kezdték el a nyertes pályázatuk megvalósítását, mivel bizonytalannak ítélték az állattenyésztés jövőjét. Akik viszont megkezdték a kivitelezést, most többnyire likviditási gondokkal küszködnek a különböző híradások szerint. Erről kérdeztem két mezőgazdasági vállalkozás vezetőjét: dr. Juhász Istvánt, a „HVB” Zrt. elnök-igazgatóját és dr. Vida Sándort, a Solum Zrt. elnök-igazgatóját. Dr. Juhász István, a „HVB” Zrt. elnök-igazgatója:
A Hajdúszováti „HVB” Zrt. társaságcsoport sertéstenyésztéssel foglalkozó vállalkozása az „STF” Kft. 2007. szeptember hónapban nyújtott be támogatási kérelmet az MVH-hoz, amelyre 2008. szeptember hónapban kapott érvényes támogatási határozatot, összesen 2106 millió forint nettó értékű beruházás támogatására. A beruházás célja a 35 éves elavult és elhasználódott technológiával és környezetszennyező módon üzemelő 1200 db kocával termelő telep átépítése, az állatjóléti és környezetvédelmi szigorú hatósági előírásoknak megfelelően, a hatékony tartástechnológia telepítése a felújított épületekbe, amely magas genetikai értékű állattenyésztésre, s ezen keresztül extra minőségű versenyképes árutermelésre alkalmas. Ezen beruházási célt egészíti ki a döntően trágya és trágyalé felhasználására alapozott biogáz üzem építése, amely a sertéstelep saját gázellátása mellet jelentős ipari célú villamosenergia-termelést és -értékesítést tesz lehetővé. Az elfogadott 2100 millió forint nettó beruházási költségből 1900 millió forint technológiai fejlesztésre, 75 millió forint infrastruktúra beruházásra és 60 millió forint gépberuházásra kerül felhasználásra, az ún. egyéb költségek mellett. Az 1900 millió forintnyi technológiai költség felhasználási megoszlása: 47% trágyakezelés, 18% tartástechnológia, 35% biogáz üzem beruházás. Az 1306 millió forint vissza nem térítendő támogatás mellet 800 millió forint saját erő felhasználást terveztünk, amelyen belül 600 millió forint hosszú lejáratú hitellel számoltunk. A 200 millió forint saját forrás biztosítása mellett, figyelembe kellet vennünk, hogy a támogatások utófinanszírozásából eredően az átmeneti rövid lejáratú hitelek miatt a jelenlegi kamatszinten, további több mint 200 millió forint bankszolgálati költségünk keletkezik a közel 3 éves kivitelezési idő alatt, abban az esetben is, ha a támogatásokat az MVH időben folyósítja. A beruházást 2008 májusában kezdtük el az érvényes beruházási határozat előtt 5 hónappal. 2008 szeptemberében és decemberében összesen 521 millió forint nettó elszámolható kiadásra igényeltünk támogatást 293 millió forint értékben. Ezen beruházások döntően trágyakezelés- és istálló-tartástechnológiai berendezések. A 2100 millió forintos beruházást 4 részprojektre osztottuk: 1. sz. projekt: istállók felújítása, trágyakezelés és tartástechnológia 700 millió forint értékben.Befejezését 2009. decemberre terveztük. A jelenlegi készültségi fokot figyelembe véve várhatóan 2009 szeptemberében fejezzük be. 2. sz projekt: trágyaelhelyezés 370 millió forint értékben; jelenleg 25%-os készültségben van, és 2009 szeptemberében fejezzük be. 3. sz. projekt: biogáz üzem létesítése 637 millió forint értékben; az eredményes közbeszerzés befejeződött, a tervezés és engedélyeztetés folyamatában vagyunk, a tervezett befejezés 2010. december. 4. sz. projekt: gépberuházás 60 millió forint értékben; a közbeszerzés folyamatban van, 2009-ben a beruházás befejeződik. Eddig sajnos nem sikerült a likviditási tervet megvalósítani, amelynek részben oka, hogy a fellebbezések miatt az érvényes támogatási határozatot csak 2008 szeptemberében kaptuk meg, és ennek hiányában nem tudtunk hitelkérelmet benyújtani a bankhoz. A második elszámolásunkhoz mindössze 290 millió forint rövid lejáratú hitelt vettünk fel az utófinanszírozás áfa nélküli összegének erejéig. A tervezett közép- vagy hosszúlejáratú beruházási hiteltárgyalásaink folyamatban vannak. A kereskedelmi bankok jelenlegi hitelkihelyezési Bankunk a kora ősszel hitelkihelyezésre kiadott indikatív ajánlatában szereplő feltételeit a pénzügyi hitelszerződéseink kamatszintjeit az elérhető maximális mértékig növelte, miközben a cégcsoport stabilitása és eredményessége erre nem adott okot. Bankunk a hitelkihelyezést jelenleg is lényegtelen, de teljesíthetetlen feltételek támasztásával akadályozza. Sajnos a beruházási források biztosításánál a jelenlegi helyzetben nem hagyhatjuk figyelmen kívül a forint árfolyamgyengüléséből bekövetkező import gépek és technológiák mintegy 20%-os költségnövekedését. Az MVH-hoz az első elszámolásunkat 2008 szeptemberében nyújtottuk be. Az elszámolásunkkal szemben hiánypótlási kötelezettségünk nem áll fen. Támogatás átutalást eddig nem kaptunk. Reményeink szerint február végéig megkapjuk. Amennyiben nem, úgy kénytelenek leszünk az erre a célra felvett és február 27-én lejáró rövidlejáratú hitelünket saját forrásból kigazdálkodni és visszafizetni a pénzintézetnek. A fentieket figyelembe véve azt javaslom, hogy az illetékes kormányzati szervek mérlegeljék azt a körülményt, hogy a 2007-es pályázatok benyújtása óta a pénzügyi válság hatására a külső pénzügyi források megdrágultak és a hitelezési készség hiánya bedöntheti a leginnovatívabb beruházók már megkezdett beruházásait, és elriaszthatják a még kivárókat a kiadott támogatási határozatok elkezdésétől. Azt várom, hogy az ezután benyújtandó utófinanszírozott támogatások 40%-át megelőlegezik a kivitelezői számlák befogadásakor, de legkésőbb az elszámolások MVH-hoz történő benyújtását követő 10 napon belül. Azt javaslom, hogy az EMVA célcsoportba tartozó beruházások finanszírozására a kormányzat az MFB közreműködésével készítsen hitel-termékcsomagot, úgy a rövidlejáratú mint a hosszúlejáratú hitelekre. Amennyiben az MFB közvetlenül nem tudja a beruházók számára a hitelezést lebonyolítani, úgy azt a kijelölt kereskedelmi bankokon keresztül biztosítsa, egyértelmű célirányos hitelfeltételek megfogalmazásával. Azt várom, hogy a kormány adjon segítséget a hitelképes cégeknek, hogy a jó és perspektivikus célú beruházásokhoz a beruházók teljesíthető feltételek mellett, a szükséges előfinanszírozáshoz és banki hitelforrásokhoz hozzájussanak. Dr. Vida Sándor, a Solum Zrt. elnök-igazgatója:
A Solum Zrt. megalakulásától kezdve rendkívül nagy hangsúlyt fektet a fejlesztésekre. Mindez nemcsak újabb és újabb berendezések megvásárlását jelenti, hanem egyfajta törekvést arra, hogy a Társaság folyamatosan a legmodernebb eljárásrendszereket és technológiai megoldásokat alkalmazza. A Solum Zrt. az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében intenzív hároméves fejlesztési koncepciót igyekszik véghezvinni. A több mint 1,3 milliárd Ft értékű fejlesztési csomag segítségével cégünk tovább kívánja javítani termékei minőségét és tevékenységei gazdaságosságát, amely tényezők alapvető fontosságúak a Társaság versenyképességének fokozásához. A beruházás összetétele:
Összesen:
1.347 millió Ft
A beruházás forrásösszetétele:
- saját erő: 25%
- támogatást megelőlegező hitel: 40 % (éven belüli)
- fejlesztési hitel: 35 %
Az ÁTK trágyakezelési beruházást 2008 márciusában, az ÁTK tehenészeti telep korszerűsítését 2008 májusában kezdtük el. Az ÁTK trágyakezelés elkészült 2008 szeptemberében és a végső elszámolás leadtuk 2008. szeptember 30-án. Az ÁTK tehenészeti telep korszerűsítésének készültségi foka 53-55%. Az első mérföldkő-elszámolást 2008. szeptember 30-án adtuk le. Az időközben keletkező nehézségek miatt sajnos fontolóra kell vennünk a beruházás ideiglenes felfüggesztését. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési program 2007. évi elindítását követően egyre több nehézséggel találják szembe magukat a gazdálkodók, amit a pénzügyi és gazdasági válság csak súlyosbít. Ha nem változtatunk a jelenlegi értékelési-, bírálati-, ellenőrzési- és kifizetési rendszeren, a Magyarországnak szánt európai uniós források jelentős részét nem tudjuk lehívni. A fejlesztések megvalósításának határidejét két évben határozza meg az FVM rendelete, ami közbeszerzési kötelezettség esetén három év lehet. A pályázati lehetőségek sorba jelentek meg, cégünket eddig nyolc kiírás érintette, amiből hat esetben pályázatot adtunk be (gépbeszerzés, trágyakezelés, állattartó (tehenészeti) telep korszerűsítés, öntözés, kertészeti gép, kertészet korszerűsítése). Mára a gépbeszerzést elszámoltuk, a támogatást megkaptuk, a trágyakezelést befejeztük, a záró elszámolást szeptemberben beadtuk, a telepkorszerűsítés első mérföldkövét szeptemberben leadtuk. A tervezett fejlesztések összértéke 1 347 millió forint, amit éven túli beruházási és éven belüli támogatást megelőlegező banki hitel felvételével valósítunk meg. Sajnos pénzforgalmi tervünket borította a pénzügyi válság miatti kamatnövekedés, és a kifizetési kérelmek elbírálásának lassúsága (április 30-i kifizetési kérelemre a támogatást december 1-én írták jóvá egyszámlánkon, eltelt 210 nap).A bankok az éven belüli hiteleket (támogatást megelőlegező hitel) nem hosszabbítják meg, a törlesztés elmaradása esetén az egyszámlát zárolják.Az új fejlesztési hitelszerződéseknél a beérkezett számlákat nem a forrásösszetétel szerinti megosztásban (saját erő 25%, támogatási hitel 40%, fejlesztési hitel 35%) egyenlíti ki a bank, hanem előbb a teljes projekt adott évre eső sajáterő részét (25%) a beruházónak kell kifizetni. Ezzel a módszerrel a bank egy újabb biztosíték rendszert talált ki magának. A fenti anomáliák miatt javasoljuk, hogy a fejlesztések megvalósításának határidejét hosszabbítsák meg 2011. december 31-ig, így azoknál a cégeknél, ahol több projekt fut egyszerre, nem lenne akkora nyomás és a pénzügyeket jobban lehetne tervezni. A beadott kifizetési kérelmek elbírálására rendelkezésre álló 90 napos határidő célszerű csökkenteni. A kifizetési kérelem benyújtásakor mellékelni kell a működtetési kötelezettség (öt év) idejére szóló külön biztosítást. Az ötéves tartam-megállapodást a biztosító feltételekhez köti, a későbbiekben egy díjemelést kénytelenek leszünk elfogadni. Cégünknek van vagyonbiztosítása, melynek díjtétele 1,23 ezrelék. Az előírt biztosítás díjtétele, ami tartalmazza a belső erőhatás miatti törés és repedés károkat is 7,0 ezrelék. Véleményem szerint az előírt biztosítás csak a biztosítóknak jó, a gazdálkodóknak felesleges kiadás. Cégünknél a négy gépből álló zöldtakarmány betakarító sor beruházási összese 18.603 eFt, éves biztosítási díja a régi rendszer szerint 22.882 Ft, az új szerint 130.000 Ft. A telepkorszerűsítésen belül építettünk beton utat és beton trágyatárolót, normális menetben erre nem Nem tudom, készült-e olyan tanulmány, ami bemutatná, hogy a tervezett 1300 milliárd forint értékű pályázatos beruházások extra biztosítása mennyibe kerül öt év alatt a gazdálkodóknak? Az állattartó telepek korszerűsítésére pályázó gazdaságok a pályázatban állatlétszám tartást vagy növelést vállaltak. A szarvasmarha ágazat esetében a gazdasági környezet egy év alatt olyan mértékben változott negatív irányba, hogy már most látszik, a vállalások teljesíthetetlenek. (A tej átvételi ára 2007. dec.: 76 Ft/lit., 2008. jan.: 95 Ft/lit., 2008.dec.:72 Ft/lit, 2009-ben pedig a tejipar több termelővel nem is szerződött, ha mégis, az ár 52- 60 Ft/lit.). A tejtermelés veszteséges és ez hónapról hónapra nő. A veszteség mérsékelhető a termelő állomány csökkentésével, a kevesebb megtermelt tejet talán könnyebb értékesíteni a piacon. Az is várható, hogy aki még nem kezdte el a beruházást, kivár, sőt a már megkezdett beruházásokat leállítják még akkor is, ha a támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetni. Az ellenőrzésekre való felkészülés jelenlegi rendszere csak a bürokráciát növeli, sok a feleslegesen kért nyilatkozat, igazolás. Ezekből néhány példa: - A gépekről be kell szerezni a megfelelőségi nyilatkozatot; ha csak olyan gépet lehet beszerezni, ami a katalógusban szerepel, a katalógusba kerülésnek legyen feltétele a nyilatkozat megléte, így itt már felesleges külön nyilatkozatot kérni. - A gépek, berendezések egyedi azonosítója; most előírás az, hogy aminek egyedi azonosítója van, annak szerepelnie kell a biztosítási kötvényen; berendezések, technológiai elemek esetében gyakran nincs ilyen, nem egyértelmű, hogy hogyan kell eljárni; a 3,6 milliárd Ft értékű vagyonbiztosítási kötvényünket harmadik próbálkozásra sikerült az elvárásoknak megfelelően újrakötni: ma már szerepel benne név szerint a csurgaléklét a trágyaszarvasra öntöző szórófej, ennek házilag gyártott leltári száma (Lsz: 1/2008) és, hogy öt évre biztosítva van. A szórófej értéke 50.000 Ft, a 101.000.000 Ft-os beruházáson belül. - A kifizetési kérelmek elbírálásánál, hiánypótlás elrendelésénél rugalmasabban kellene eljárni; ha egy számlával nyilvánvalóan pótolható hiba van (pl.: a hétjegyű SZJ szám helyett négyjegyű van feltüntetve, amit az APEH elfogad), ne tartsák vissza a több tízmilliós összeg kifizetését, hanem a hibás számla nélküli részt fizessék ki. - Tervek, építészet elszámolása; a pályázatok beadásakor elég volt az engedélyes terv, (idő sem volt a kiviteli terv elkészítésére), sokszor a kiviteli terv alapján kiderült, hogy a beruházás többe kerül majd, de a rendszer semminemű többletet nem fogad el; ellenőrzéskor kell a kiviteli terv, sőt a megvalósulási terv is, valamint a felmérési napló, mivel az utóbbiakra nem készültünk, emiatt is kell hiánypótlás, csúszik az elszámolás; a pályázatbeadást követő jogszabályváltozás miatt többletköltség merülhet fel, amit nem ismer el a rendszer (pl.: két épület között tűzzáró fal létesítése), ugyanakkor az önkormányzattól nyilatkozatot kellett kérnünk, hogy az építési engedély kiadásakor a telepen belüli út nem volt engedélyköteles. Stratégiai árucikk lehet a föld
Húsz év múlva a Földnek több mint nyolcmilliárd lakosa lesz, ezért a mainál egymilliárd tonnával több gabonára lesz szükség a FAO előrejelzése szerint. Az országaik élelmiszer-ellátását szolgáló kormányzati földszerzési projektek mellé egyre jobban fölzárkóznak a magánszektor befektetései is. A nagy élelmiszer-ipari multik mindenekelőtt alapanyag-szükségletüket akarják biztosítva látni, de mind több a tisztán pénzügyi cég is az agrárpiacon. A világ egyik legnagyobb befektetéskezelője, a New York-i BlackRock Inc. tavaly szeptemberben jelentette be, hogy 200 milliós mezőgazdasági hedge fundot (tőkeáttételes kockázati alap) hoz létre, amelynek 15 százalékát földvásárlásra fordítja szerte a világon. Az USA bankmentő csomagjából nemrég 10 milliárd dolláros gyorshitelt szerző Morgan Stanley befektetési bank 40 ezer hektár földet vásárolt Ukrajnában - orosz konkurense, a Renaissance Capital ugyanott 300 ezer hektárnyi gabonaföldre szerzett bérleti jogot. A termékeny feketeföld-övezetben, Ukrajna mellett Oroszország déli részén, nagy a tolongás, Svédországból például az Alpcot Agro, illetve a Black Earth Farming tette rá a kezét - oroszországi vállalkozások közreműködésével - több százezer hektár aktívan művelt termőföldre. A fenti, nagy valószínűséggel bekövetkező prognózis önmagában is elég lenne ahhoz, hogy olyan országok, ahol gyorsan nő a lakosság, van elég pénz - vagy legalábbis jobban állnak másoknál -, viszont nincs elég mezőgazdasági terület, földvásárlásba fogjanak az olyanokban, amelyeknek legalább ez utóbbiból több jutott. Fokozta a megművelhető földek iránti keresletet az utóbbi évek bioüzemanyag-gyártási boomja is, így szinte természetes, hogy már nemcsak kormányzati szervezetek érdeklődnek a lehetőségek iránt, hanem befektetési alapok, multinacionális cégek is földesurakká akarnak válni. A nemzetközi szervezetek is nehezen fogadják el, hogy egy olyan országban termeljenek így élelmiszert kereskedelmi céllal, ahol még százezrek ellátása függ például az ENSZ világélelmezési programjától, pedig ezzel a jelenséggel számolniuk kell a jövőben. A nagy kukoricaimportőr Dél-Korea részéről nem a madagaszkári volt az első próbálkozás, bár a többinek a mérete még nem fogható az afrikai kalandéhoz. A Grain nemzetközi civil szervezet felmérése szerint az ázsiai ország kormánya, illetve vállalatai Délkelet-Ázsiától Oroszországon át Szudánig több projektet is beindítottak már, lényegében ugyanazzal a céllal: földterületet szerezni, többnyire hosszú távú bérlet formájában, mezőgazdasági termelés, illetve állattenyésztés céljára. Tavaly májusban a szudáni kormányzat vállalt kötelezettséget arra, hogy átad csaknem 700 ezer hektárt dél-koreai vállalkozóknak - az első 84 ezer hektáros farmon idén kezdődik meg a búzatermesztés dél-koreai, szudáni és arab cégek vegyes vállalkozásában. Erőteljesen nyomul Kína is, amely az eddig ismert tervek szerint ötmilliárd dollárt készül beruházni Afrikában - kormányzati szervek és magánvállalkozások egyaránt -, kifejezetten agrárcéllal. A már megkötött és a készülő szerződések nagyjából azonos elven épülnek fel: a kínai fél adja a technológiát, az infrastruktúrát, az öntözési rendszereket és a szakképzést, a megtermelt élelmiszerért cserébe. Oroszország távol-keleti régióiban évek óta vannak már rizsföldek kínai üzletemberek kezében, mint ahogy Kazahsztánban is egyre többen jelennek meg szója- vagy búzatermesztő, illetve állattenyésztő vállalkozásokkal. A legnagyobb játékosok azonban ezen a piacon talán az arab országok Bahreintől Szaúd-Arábiáig: különféle kormányzati szerveik, illetve állami vagy privát vállalkozásaik egyebek közt Ausztráliában, Brazíliában, délkelet-ázsiai és afrikai országokban tárgyalnak vagy már létre is hoztak projekteket gabonafélék termesztésére, állattenyésztésre, néhol feldolgozott élelmiszerek előállítására is. Az Egyesült Arab Emirátusok egyik befektetési társasága, az Al-Kudra Holding a Grain információi szerint 2009 elejére összesen 400 ezer hektár földet kíván megszerezni az említett térségek mellett Horvátországban és Ukrajnában is hosszú távú bérletekkel, koncessziókkal vagy akár vásárlásokkal gabona- és zöldségtermesztés, illetve állattenyésztés céljára. Az összes termelés 40 százaléka kukorica lesz - közölte a holding vezérigazgatója -, azt azonban még nem döntötték el, hogy ebből bioetanolt is gyártanak-e majd. Forrás: Napi Online
2009-ben 483 milliárd forint áll az agrárium rendelkezésére
Gráf József mezőgazdasági miniszter a magyar agrárium javuló életképességéről, a tejágazat megsegítésére február elsején kezdődő intézkedésekről adott számot a Bácskai és Duna-melléki Mezőgazdasági Szövetség agrárvezetőinek konferenciáján pénteken Siófokon. Bejelentette azt is, hogy aláírják a péti Nitrogénművek hitelszerződését. A magyar mezőgazdaság kibocsátási volumene - a nem végleges statisztikai adatok szerint - tavaly 26-27 százalékkal nőtt, miközben mezőgazdasági termelői árak 6 százalékkal csökkentek. A miniszter szerint az agrárgazdaság életképességét bizonyítja, hogy 2007 után pozitív szaldóval zárta az elmúlt évet is, vagyis az export mintegy másfél milliárd euróval meghaladta az import nagyságrendjét. További pozitívum, hogy az exportban emelkedik a feldolgozott termékek aránya. A péti Nitrogénművek megkapja az újraindításához szükséges hitelt, és az ígéretek szerint le tudja gyártani a magyar mezőgazdaság számára szükséges 400-500 ezer tonnányi műtrágyát az első negyedévben - közölte a miniszter. Hozzátette, nehézkes és drága lenne külföldről beszerezni a szükséges műtrágyát, ezért fontos, hogy a jövőben olyan kézbe kerüljön a gyár, ami garanciát jelent arra nézve, hogy nem fog bezárni. A miniszter szólt arról is, hogy tavaly sikerült a sertéságazatot 6 milliárd, a baromfiágazatot mintegy 4 milliárd forinttal stabilizálni, lefaragva a termelők költségeit. Most a túltermelés miatt "katasztrofális helyzetbe jutott" tejtermelők megsegítésén van a sor, a február elsején bevezetett intézkedések 2,5 milliárd forintba kerülnek. Gráf József kifejtette: egyrészt több területen csökkentik a termelők költségeit, másrészt fogyasztásösztönző intézkedéseket hoznak. Magyarország pár éve részese az élelmiszersegély programnak, amely az idén már 3,7 milliárd forintos keret felhasználását teszi lehetővé. Ennek révén az önkormányzatok kedvezőbb feltételekkel kapcsolódhatnak be az iskolatej-programba. Ezen túlmenően a korábbinál jóval nagyobb, 150 millió forintos marketinggel kívánják ösztönözni a magyar tejfogyasztást, ami jelenleg évente és fejenként 165-170 liter, jócskán elmarad a több mint 200 literes uniós átlagtól. A nemzeti intézkedés mellett uniós szinten exporttámogatásra és intervenciós felvásárlásra is lehetőség van a tejfelesleg eltüntetésére. Termelői kérdésre válaszolva elmondta, a rendelkezésére álló keretből egyelőre nem áll módjában kiterjeszteni a segítő intézkedéseket a juh- és kecskeágazatra. Beszélt arról is, hogy a szaktárca előrehaladott tárgyalásokat folytat az élelmiszerláncokkal, és várhatóan két héten belül sikerül megállapodniuk, amelynek egyik fontos eleme lenne, hogy a polcokra 80 százalékban magyar eredetű áru kerüljön. A miniszter a szőlő és borágazatról szólva elmondta, hogy az elmúlt évben állami segítséggel meg tudták oldani a szőlőfelvásárlást annak ellenére, hogy néhány felvásárló kiszállt a termelésből. Az országnak szüksége van a meglévő mintegy 80 ezer hektárnyi szőlőre, amelynek megtartásához - a kivásások és az telepítések egyensúlyban tartásához - lehetőséget biztosítanak a támogatások - mondta a miniszter. Példátlannak és luxusnak nevezte, hogy az ágazat a promóciós lehetőségeinek mindössze tíz százalékát használta ki. Az idei legfontosabb teendők közt említette a miniszter, hogy csökkenteni kell a magyar mezőgazdaság műszaki-technikai lemaradását az élvonalbeli versenytársakhoz képest, továbbá meg kell tenni az első nagy lépést a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti arány helyreállítására. Ehhez meg lesz a fedezet, az idén 483 milliárd forint áll az agrárium rendelkezésére - tette hozzá. Kiemelte, hogy a magyar termelők támogatottsága még így is elmarad a fejlettebb uniós országokétól, de 2013-ra ez kiegyenlítődik. Forrás:VG
A Magyar Agrárkamara az SPS-törvény hatályba lépését sürgeti
A Magyar Agrárkamara szerint az egységes agrártámogatási rendszer (SPS) mielőbbi bevezetése az egész ország érdeke, enélkül jelentősen leépülhet az állattenyésztés, és
veszélybe kerülhet az élelmiszerellátás Az MA közleménye kifejti: a szarvasmarha-, juh- és
dohányágazat 130-140 milliárd forint támogatástól esne el a következő négy évben,
amennyiben az Alkotmánybíróság helyt adna Sólyom László köztársasági elnök kifogásainak,
és megsemmisítené a parlament által 2008 októberében elfogadott SPS-törvényt.

A kamara szerint több okból is közérdekűnek tekinthető az SPS alkalmazása, így elsősorban
azért, mert Magyarország csak a rendszer bevezetésével tud érdemben beleszólni a támogatási
struktúra 2013-ban esedékes átalakításába. A szervezet véleménye szerint az SPS
bevezetésének további "vitathatatlan nemzeti érdeke", hogy a termőföld árak emelkedését
vonja maga után, így a külföldi magánszemélyek és cégek, valamint a magyarországi
vállalkozások már "uniós árszinten" vásárolhatnak birtokokat a 2011 után hatályát vesztő
földértékesítési moratórium után. Úgy vélik, az államfő helytelenül hivatkozik a
visszamenőleges hatályú jogszabályalkotás tilalmára, amikor a 2006-os történelmi bázisév
kijelölését sérelmezi. A múltbéli bázis a támogatási jogosultságok leosztásának
méltányosságát biztosítja, valamint egyszerre preferálja a múltbéli termelést és garantálja a
földhasználati viszonyok kedvező alakulását - húzza alá a kamara. Sólyom László
köztársasági elnök 2008. november 12-én küldte utólagos normakontrollra az SPS
bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt az Alkotmánybírósághoz. A köztársasági
elnök álláspontja szerint a támogatási jog önállósítása csökkenti a haszonbérbe adott
termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét. Sólyom László indoklása szerint a
jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor
tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek, de a
törvény ennek a követelménynek nem felel meg, hiszen múltbeli időponthoz köti a támogatási
jogosultság egy részét. Az SPS bevezetésének szükségességéről azóta folyik vita az
agrárágazat szereplői között, amióta kijelölték az új támogatási rendszer bevezetésének 2009.
január 1-jei céldátumát. Az SPS támogatói szerint az új támogatási rendszer a piaci
kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönzi majd a termelőket. Az agrártárca
irányítója szerint az SPS mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek előnyt jelent, mivel így mind a
két fél érdekelt a hosszú távú bérleti szerződésben. Az SPS ellenzői viszont azzal érvelnek az
új támogatási szisztéma bevezetése ellen, hogy annak alkalmazására semmi sem kényszeríti
az országot, és alkalmazására sincs kellő mértékben felkészülve. Az ellenzők közé tartozik a
Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) is. Az Országgyűlés 205
igen, 163 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett fogadta el az új rendszert 2008. október 20-
án.
Forrás: MTI
Új lehetőségeket kell keresni az orosz-magyar mezőgazdasági
kapcsolatokban
Új lehetőségeket kell keresni az orosz-magyar mezőgazdasági kapcsolatokban - mondta Igor Szavolszkij orosz nagykövet kedden Budapesten, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) vállalatvezetői fórumán. A nagykövet elmondta, hogy eddig gyors fejlődés volt tapasztalható a mezőgazdasági együttműködésben, ugyanakkor 2008-ban az Oroszországba irányuló magyar export kevesebb mint 20 százalékkal nőtt, ami visszaesés az előző évekhez képest. Ezért új lehetőségeket kell keresni, hiszen az orosz mezőgazdaságnak fejlesztésre van szüksége, mivel Oroszország több termék - például hús - tekintetében importfüggő. Igor Szavolszkij kifejtette: az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatok területén a bizalom nincs válságban, és a kormányok célja, hogy segítsenek egymásnak. Hangsúlyozta: a közös orosz-magyar kormányülésen elfogadott két éves munkatervnek megfelelően folytatják az együttműködést és a kormányközi konzultációt. A két ország kormánya ezenkívül bátorítani fogja a vállalkozókat arra, hogy ott, ahol ez lehetséges, folytassák a bevált együttműködést, és keressenek új lehetőségeket, új piacokat. A tervezett Déli Áramlat olajvezetékkel kapcsolatban a diplomáciai vezető elmondta: az erről szóló megállapodás menetrend szerint teljesül, a munkálatok folynak. A nagykövet üdvözölte Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök hétfői javaslatát, amely szerint a kormány a paksi atomerőmű kapacitásának megkétszerezését javasolja. A nagykövet kifejezte reményét, hogy "ebben a tervben az orosz vállalatok is találnak maguknak helyet". A fórumon Tóth Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy a magyar építőipari vállalatok is érdeklődnek a Szocsiban 2014-ben rendezendő téli olimpiával kapcsolatos építőipari beruházások iránt, ezért áprilisban 10 napos látogatásra Magyarországra érkeznek az ott építő vállalatok képviselői. Tóth Imre azt is elmondta, hogy "rendkívül kívánatos lenne Szocsi mellett egy magyarországi melegházi program megvalósítása". Hozzátette: a Budapesti Agrárkamarával együttműködve azon dolgoznak, hogy a szentesi, kiemelkedő referenciával rendelkező magyar melegházi programban részt vevő vállalatokat bekapcsolják a programba. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2007-ben a magyar export dollárban mért értéke 49 százalékkal, az importé 5 százalékkal emelkedett. A főbb magyar exportcikkek szakipari gépek, szállítóeszközök, műagyagok, gumiipari és papíripari termékek, híradástechnikai és hangrögzítő készülékek, irodatechnikai és adatfeldolgozó berendezések. A gépipari (főleg a számítástechnikai, híradástechnikai, irodatechnikai és autóipari) termékek exportjának kiugró ütemű növekedésében meghatározó a Magyarországra betelepült külföldi vállalatok kivitelének bővülése - áll az ITD Hungary összeállításában. A magyar export közel 60 százalékát jelentő gépi berendezések exportja 86 százalékkal, míg a magyar kivitel harmadát kitevő feldolgozott termékek exportja 22 százalékkal bővült. A magyar import 90 százalékát a jelentős mértékben dráguló energiahordozók képezik, ezért az áruforgalom passzívuma még mindig magas. Forrás: MTI

Source: http://www.vht.hu/uploads/documents/1286377251hirek.pdf

tolsonschapel.org

History of Tolson’s Chapel in Sharpsburg, Maryland One of the great ironies of the American Civil War occurred in Maryland with President Lincoln’s issuance of the Emancipation Proclamation following the Union “victory” on the Antietam battlefield near Sharpsburg in September 1862. The Emancipation Proclamation freed all slaves in the rebellion states in January 1863. Maryland, how

dagdrivarn.se

Lab order Customer-No. LABOR FÜR KLINISCHE DIAGNOSTIK GMBH & CO. KG hereditary diseases Postfach 1810 · D-97668 Bad KissingenTelefon + 49 971/72020 · Telefax + 49 971/68546business hours: monday - friday: 8.00 - 18.00 h dates of animals: animal 1 M dog M cat M horse M cattle breed : dates of animals: animal 2 M dog M cat M horse M cattle breed : da

Copyright © 2010-2014 Pdf Pills Composition